Az illetékmértékek változása 2010. január 1-jétől

I. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 2.§ (2) bekezdése módosult annyiban, hogy illetéket kell fizetni minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése esetén, függetlenül a szerződéskötés vagy az átadás helyétől.

II. Új kedvezmény az Itv. 17/C.§-a, amely a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezményét vezeti be.

A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén illetékalap kedvezményre jogosult.

III.2010. január 1-jétől jelentős mértékben csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke. ( Itv.19.§)

Az eddigi 10%-ról a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4% illetéket kell fizetni.

További kedvezmény, hogy az ingatlan vagy - az új szabályként bevezetett- belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 %, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint a fizetendő illeték mértéke.

Ingatlan résztulajdonának megszerzése esetén az 1 milliárd forintnak a tulajdoni hányaddal arányos részére érvényesíthető a 4% és 2%-os illetékmérték, illetve a 200 millió forintban maximalizált illetékfizetési kötelezettség.

A fent említett arányosítás az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén is alkalmazandó, tehát az illetékalap olyan hányada után kell a 4, illetve 2 %-os illetéket fizetni, amekkora a jog aránya az ingatlan összértékéhez képest.

Kiemelném, hogy az általános illetékmérték csökkenése az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésére nem vonatkozik, tehát itt megmaradt a 10%-os illeték!

IV. Az általános illetékmérték csökkenésének összhangban változik a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke is.(Itv.21.§)

Lakástulajdon megszerzése esetén tehát az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. (Itv.21.§ (1) bek.)

V. A felügyeleti intézkedés iránti kérelemért - az eddigi tételes 15.000 forint helyett - a fellebbezési eljárás  illetékével azonos összeget kell fizetni. (Itv.29.§ (3) bek.)

VI. A közteherviselés rendszerének átalakításáról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 213.§ (5) bekezdése fogalmaz meg egy újabb mentességet.

A törvény hatálybalépésének napja (2009. július 9.) és 2012.december 31. között illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező (zártvégű) lízingszerződés keretében történő megszerzése, amely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra (visszlízing). Az illetékmentesség további feltétele, hogy az illetékkötelezettség keletkezését 30 napon belül be kell jelenteni illetékkiszabásra.

Általánosságban elmondható, hogy az illetékmérték változásokat - a VI. pont kivételével- a 2010. január elsejét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni!

Forrás: http://www.apeh.hu/